, 2021/7/30
Az EU mezőgazdasági miniszterei uniós szintű minimumszabályok kidolgozását szorgalmazták a pulykatenyésztésre vonatkozóan, mivel annak ellenére, hogy a pulyka a harmadik legtöbbet levágott állat, még mindig nincs külön jogi szabályozás a tartására vonatkozóan.
Az EU "elfeledett haszonállatának" nevezett madarakból évente több mint 190 millió darabot vágnak le a blokkban, ami a csirkék és a sertések után a legtöbb levágott állatot jelenti.
Ennek ellenére jelenleg nincs uniós szintű jogszabály a pulyka jólétének biztosítására, bár néhány tagállam, köztük Ausztria és Svédország, bevezette saját pulykajóléti előírásait.
Ez azonban hamarosan megváltozhat, miután Ausztria Németországgal, Belgiummal, Luxemburggal, Szlovákiával és Ciprussal együtt az AGRIFISH Tanács legutóbbi ülésén javaslatot tett a pulykatenyésztésre vonatkozó uniós szintű minimumkövetelmények bevezetésére.
A miniszterek szerint ezeknek a pulykatenyésztésre vonatkozó kötelező tartási követelményeknek a legfrissebb tudományos ismereteken kell alapulniuk, és összhangban kell lenniük az EU kiemelt élelmiszer-politikájával, a "Farmtól a villáig" stratégiával, amelyben az állatjólét kiemelt szerepet kap.
A tagállamok széles körben üdvözölték a lépést.
Beate Kasch, a német szövetségi élelmiszerügyi és mezőgazdasági minisztérium államtitkára rámutatott, hogy a tojótyúkok és brojlercsirkék esetében már születtek döntések, és elmondta, hogy az EU öt legnagyobb pulykatermelő országának egyike támogatja a felhívást.
Bár ennek tudományos vizsgálatokon kell alapulnia, ugyanakkor "elég ambiciózusnak kell lennie ahhoz, hogy továbblépjen a jelenlegi gyakorlathoz képest" - tette hozzá.
Michele Quaroni, Olaszország helyettes állandó képviselője egy lépéssel tovább ment, és azt mondta, hogy a minimumkövetelményeknek túl kell lépniük az élő állatok maximális állományszintjének meghatározásán, és figyelembe kell venniük minden olyan tényezőt és technikát, amely hozzájárul a pulykák jólétének javításához.
Ezt üdvözölte Sarah Wiener, a zöldek európai parlamenti képviselője, aki régóta kampányol a kérdésben, és az EURACTIV-nak elmondta, hogy a pulykatenyésztés az állattenyésztés olyan területe, amely súlyos állatjóléti problémákkal küzd.
Ezek közé tartozik az extrém növekedésre és a túl nagy mellre való tenyésztés, a nagy állománysűrűség, az ingerületmentes környezet és az antibiotikumok nagymértékű használata - mondta. Wiener hozzátette, hogy bár a pulykatartásról szóló, a javaslat előtt Ausztria megbízásából nemrégiben készült tudományos szakirodalom felülvizsgálata a hízópulykák maximális állománysűrűségét 36-40 kg élősúlyban javasolta négyzetméter hasznos területre vetítve, ezt gyakran túllépik.
Elismerte, hogy vannak figyelemre méltó kivételek, de rámutatott, hogy az EU-ban egyes esetekben ez az érték elérheti a 65-70 kg élősúlyt is egy négyzetméteren.
"Ez elképzelhetetlen, és ennek a rémálomnak nincs vége" - mondta. "Megvan a tudományos bizonyítékunk arra, hogy változtatni tudunk, és meg kell változtatnunk ezt a rendszert. Ez nem az érzésekről szól. Hanem kemény, tudományos tényekről".
Túl gyors, túl korai?
Bár Stella Kyriakides egészségügyi biztos üdvözölte a lépést, jelezte, hogy 2023 végéig túl kevés idő áll rendelkezésre a pulykatartásra vonatkozó jogalkotási javaslat kidolgozásához, ami azt jelenti, hogy ezt csak 2023 után tervezik.
Hasonlóképpen, az uniós mezőgazdasági termelők szövetsége, a COPA-COGECA arra figyelmeztetett, hogy a jogalkotóknak nem szabad megfeledkezniük a javaslatok mögött álló beruházások és erőfeszítések összetettségéről.
"A túl gyors lépés egyszerűen azt jelenti, hogy zöld utat adunk a minden oldalról érkező importnak, és Európa lesz az első olyan kereskedelmi blokk, amely "állatjóléti szivárgás" hatást hoz létre" - mondta az EURACTIV-nak egy szóvivő.
"Az európai pulykatenyésztők készek arra, hogy a piac által vezérelt megközelítésnek megfelelően tovább emeljék a szabványokat. A vitának azonban tudományos alapokon kell nyugodnia, és el kell ismernie a már meglévő erőfeszítéseket és kezdeményezéseket a helyszínen" - tették hozzá, és átfogó hatásvizsgálatra szólítottak fel, mielőtt bármilyen intézkedést hoznának.
Ezeket az aggályokat néhány tagállam is osztotta, hangsúlyozva, hogy figyelembe kell venni az ilyen intézkedések gazdasági következményeit. "Igen, javítani akarjuk az állatok jólétét. De az állattenyésztési ágazat jövedelmezőségét is szem előtt kell tartanunk" - mondta az olasz Quaroni, hozzátéve, hogy a jogszabályi változások mindezen területeken "nyilvánvalóan kihívást jelentenek a gazdáink és az állattenyésztők számára".
Marija Vuković, Horvátország mezőgazdasági minisztere arra figyelmeztetett, hogy a javasolt állománysűrűség "veszélyeztetné a termelést és negatív hatásokkal járna".
"Ezért vannak fenntartásaink ezzel a javaslattal szemben, mert a jelenlegihez képest csökkentené a pulykahústermelés mennyiségét" - mondta.
Ez az érvelés azonban nem állja meg a helyét Wiener zöld képviselő szerint, aki rámutatott, hogy Ausztria már bebizonyította, hogy a pulykatenyésztők gazdaságilag meg tudnak élni ezzel a normával, ami azt bizonyítja, hogy "Európa más országaiban is lehetne ugyanez a norma".
"Ha csak három vagy négy év múlva teszünk javaslatot [a szabványokra], akkor el kell képzelni, hogy ez azt jelenti, hogy pulykák generációi fognak szenvedni" - figyelmeztetett.
Az EU végrehajtja az első állatjóléti alapú feltételt a kereskedelmi megállapodásban.
Példátlan lépésként az EU az első állatjóléti alapú feltételt beillesztette a Mercosur kereskedelmi megállapodásba, de az érdekeltek figyelmeztettek, hogy ez nem elég messzire megy ahhoz, hogy megmentse az ellentmondásos megállapodást, amely egyre nagyobb ellenállásba ütközik Európában.
Az Európai Bizottság és a Fogyasztóvédelmi, Egészségügyi, Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA) nem vállal felelősséget a benne foglalt információk felhasználásáért.