, 2021/7/29
A kelet-lengyelországi Muchocinban található kísérleti halgazdaság tavaiban több száz tokhal kap speciális lárva- és rovarfehérje-táplálékot. A cél az, hogy a szokásos haltáplálékukat fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal helyettesítsék.
Az innovatív kutatás mögött álló vállalat a HiProMine. Ez ad otthont annak az európai projektnek, amely innovatív technológiai megoldásokat dolgoz ki az alternatív fehérje-lárva haltáp előállítására.
Miért fontos az állati takarmány fenntartható fehérjével való helyettesítése?
Mateusz Rawski állattudós az egyik kutatója ennek az európai projektnek. Elmondja, hogy "amikor hallisztet használunk, ami az akvakultúrában a legnépszerűbb fehérjeforrás, akkor is halat kell fognunk. Minden kilogramm előállított halliszthez négy kilogramm halra van szükség".
Véleménye szerint a környezet károsításának megállítása és a vadon élő halállományok biztonsága érdekében "új fehérjeforrásokat kell találnunk a halak számára, amelyek a jövőben az emberek táplálékául szolgálnak".
Muchocintól két órányira keletre, egy másik akvakultúra-farmon több tokhal is a HiProMine laboratóriumaiból származó rovarfehérjéket fogyaszt.
Egy körkörös kezdeményezés
Az általuk elfogyasztott lárváknak két-nyolc hétre van szükségük a fejlődéshez. Ez idő alatt biológiai hulladékkal táplálkoznak. Nagyon kevés vizet igényelnek, és ürülékük trágyaként újrahasznosítható.
A kelet-lengyelországi Muchocinban egy kísérleti halgazdaság tavaiban több száz tokhal kap speciális lárva- és rovarfehérje-táplálékot. A cél az, hogy a szokásos haltáplálékukat fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal helyettesítsék.
Az innovatív kutatás mögött álló vállalat a HiProMine. Ez ad otthont annak az európai projektnek, amely innovatív technológiai megoldásokat dolgoz ki az alternatív fehérje-lárva haltáp előállítására.
Miért fontos az állati takarmányok fenntartható fehérjével való helyettesítése?
Mateusz Rawski állattudós az egyik kutatója ennek az európai projektnek. Elmondja, hogy "amikor hallisztet használunk, ami az akvakultúrában a legnépszerűbb fehérjeforrás, akkor is halat kell fognunk. Minden kilogramm előállított halliszthez négy kilogramm halra van szükség".
Véleménye szerint a környezet károsításának megállítása és a vadon élő halállományok biztonsága érdekében "új fehérjeforrásokat kell találni a halak számára, amelyek a jövőben az emberek táplálékául szolgálnak".
Muchocintól két órányira keletre, egy másik akvakultúra-farmon több tokhal is a HiProMine laboratóriumaiból származó rovarfehérjéket fogyaszt.
Egy körkörös kezdeményezés
Az általuk elfogyasztott lárváknak két-nyolc hétre van szükségük a fejlődéshez. Ez idő alatt biológiai hulladékkal táplálkoznak. Nagyon kevés vizet igényelnek, és ürülékük trágyaként újrahasznosítható.
A HiProMine cég által vezetett projektek teljes költségvetése 12,5 millió euró. Ennek 68%-át az európai kohéziós politika finanszírozza.
A technológiával kombinált bio-újrahasznosítás hozzájárul ehhez a körforgásos gazdasági kezdeményezéshez.
A csirkék jóllaknak
Lengyelországnak ebben a régiójában azonban nem csak a tokfélék fogyasztanak rovaralapú étrendet. Egy kísérleti baromfifarmon a kutatók azt is vizsgálják, hogy a lárvák fehérjéi milyen hatással vannak a baromfi izmaira és növekedésére.
Bartosz Kieronczyk a poznani egyetem tudósa, aki ezen a projekten dolgozik. Azt mondja, hogy "a takarmányzsír, a szójaolaj, a pálmaolaj és a baromfizsír teljes mértékben helyettesíthető a takarmányban, ha hozzáadjuk vagy teljesen helyettesítjük a hermetia illucensből származó zsírral, amely a leggyakoribb lárva, ipari méretekben, Európában".
Ez a HiProMine által vezetett európai projekt az EU "Green New Deal" elnevezésű programjának része, amelynek célja a pénzügyi válság és az éghajlatváltozás elleni küzdelem az ökológiai fenntarthatóság révén.