, 2021/7/29
Kutatások szerint a nanotechnológia és a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a mezőgazdaságban gyakorlati megoldást kínálhat a globális élelmezésbiztonságot fenyegető kihívásokra.
A brit Birminghami Egyetem kutatói által készített tanulmány azt vizsgálja, hogy a "precíziós mezőgazdaság" hogyan tenné lehetővé a gazdák számára, hogy a technológia segítségével valós időben reagáljanak a termés növekedésének változásaira.
A "precíziós mezőgazdaság" olyan gazdálkodási módszereket jelent, amelyek mérik a termés változékonyságát, és reagálnak rá, lehetővé téve a földterületek kezelését a hatékonyság optimalizálása és a pazarlás csökkentése érdekében.
Ebben az esetben a mesterséges intelligencia és a nanotechnológia segítségével a növények és a talaj is jobban teljesíthet.
Az éghajlatváltozás, a növekvő népesség, a bioüzemanyagok előállítása iránti versengő földigény és a talajminőség romlása miatt egyre nehezebbé válik a világ polgárainak élelmezése.
A globális élelmezésbiztonságot fenyegető kihívások
Az ENSZ becslései szerint 2030-ra 840 millió embert érint majd az éhezés. Erre válaszul a kutatók kidolgoztak egy olyan útitervet, amely az intelligens mezőgazdaságot a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással kombinálja, és amely segíthet ennek a számnak a csökkentésében.
Jelenleg a bolygó lakosságának közel kilenc százaléka éhezik.
"Ahhoz, hogy fenntartható mezőgazdasági megoldásokat találjunk erre a problémára, merész új megközelítéseket kell alkalmaznunk, és integrálnunk kell a különböző területekről, például az anyagtudományból és az informatikából származó tudást" - mondta a tanulmány társszerzője, Iseult Lynch.
"A nanotechnológiát és mesterséges intelligenciát alkalmazó precíziós mezőgazdaság izgalmas lehetőségeket kínál a fenntartható élelmiszertermelés számára. Összekapcsolhatjuk a tápanyagkörforgásra és a termesztett növények termelékenységére vonatkozó meglévő modelleket a nanoinformatikai megközelítésekkel, hogy mind a növények, mind a talaj jobb teljesítményt nyújthasson - biztonságosan, fenntarthatóan és felelősségteljesen."
A mezőgazdasági technológia innovációjának fő motivációja az a jelenlegi igény, hogy a növekvő világnépességet egyre kisebb mezőgazdasági hasznosításra rendelkezésre álló földterület mellett kell táplálni, miközben meg kell őrizni a talaj egészségét és védeni kell a környezet minőségét.
NSZ 6. fenntartható fejlődési céljában megfogalmazott, a víz és a hig A közös agrárpolitika uniós reformjait "zöldmosásnak" bélyegzik
A tudósok szerint a biogazdálkodás 2050-re egész Európát elláthatja élelmiszerrel
A mezőgazdaság jelenlegi kihívásaiban a víz is kulcsszerepet játszik. A COVID-19 világjárvány, amely több millió embert tett ki az akut éhezés veszélyének, kulcsfontosságú évnek indította az élelmiszer- és táplálkozási rendszer egészének újragondolását. Mégis, az Eiénia mindenki számára történő biztosítására vonatkozó 2030-as cél elérésétől elmaradunk, mivel sok vízforrás megbízhatatlanná válik, szennyezettebbé válik, vagy mindkettő.
Hatékonysági hiányosságok és nitrogénkibocsátás a mezőgazdasági ágazatban
A mezőgazdaság intenzívebbé válása rendkívül alacsony globális nitrogénfelhasználási hatékonyságot eredményezett. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági folyamat során felhasznált nitrogénből mennyit vesz fel ténylegesen a növény. A hatékonyság hiánya komoly veszélyt jelent a környezet minőségére, mivel nagy mennyiségű tápanyag kerül a vízbe és a levegőbe, ami felmelegíti a bolygót, mivel a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel 11 százaléka a mezőgazdaságból származik.
A nano műtrágyák lehetőséget kínálnak a termőképesség célzott növelésére, a nitrogénfelhasználás hatékonyságának fokozására és a dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésére, ami hozzájárulhat az Egyesült Királyság éghajlatváltozásról szóló törvénye által 2050-re kitűzött, üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátására vonatkozó célok eléréséhez.
A kutatók megállapították, hogy a nanotechnológia négy kulcsfontosságú módon javíthatja a mezőgazdaságot: a termelési arány és a terméshozam javítása; a talaj egészségének és a növények ellenálló képességének fokozása; az erőforrások, például a műtrágya hatékonyságának javítása és a szennyezés csökkentése; valamint olyan intelligens érzékelő növények kifejlesztése, amelyek figyelmeztetni tudják a gazdákat a környezeti stresszhatásokra.
"A mesterséges intelligencia és a nanotechnológia integrálása a precíziós mezőgazdaságba létfontosságú szerepet fog játszani a műtrágya és a növényvédő szerek kijuttatásához használt nanoanyagok tervezési paramétereinek vizsgálatában, hogy a talaj egészségére gyakorolt hatások minimálisak legyenek, ami hozzájárul a biztonságos és fenntartható mezőgazdaság biztosításához" - zárja a tanulmányt Peng Zhang társszerző.