, 2022/9/20
A rebarbara egy vonzó, kemény évelő növény, nagy levelekkel és rózsaszín, piros vagy zöldes színű levélnyéllel, amelyet desszertként, gyakran pitékben és omlós süteményekben használnak. A szárakat általában tavasszal szedik, de a növényeket le lehet fedni cserépbe, hogy a tél végén már korán, a tél végén fehérített szárakkal termeljenek. A rebarbara íze a szárak korától függően változóan édes.
A rebarbaráról
A rebarbara eredetileg Ázsiából származik. Európába az 1600-as években, Amerikába pedig nem sokkal később került. A hűvösebb éghajlatú területeken virágzik, ezért népszerű az északi kertekben. A rebarbara könnyen termeszthető, de szüksége van egy nyugalmi időszakra ahhoz, hogy igazán jól fejlődjön és hatalmas szárakat termeljen. A rebarbara növény egyetlen ehető része a szár. Ezek főzéskor gazdag, savanykás ízűek. A rebarbara levelei mérgezőek - egy oxálsav nevű irritáló anyagot tartalmaznak -, ezért ügyeljünk arra, hogy ne fogyasszuk el őket. A rebarbarában az a csodálatos, hogy évelő növény: Sok évig - öt évig vagy még tovább - terem.
Ezért a rebarbarát a kert bármelyik sarkában, ahol zavartalanul fejlődhet, érdemes saját helyre ültetni. A rebarbara jól fejlődik a bőséges, jól megrothasztott trágyával vagy komposzttal módosított talajban; ez néhány kertészt arra ösztönzött, hogy egyszerűen csak elültessék a komposztkupacuk közelébe!
Rubinszínű szárával és esernyőszerű leveleivel a rebarbara magasságot és szerkezetet is kölcsönöz a kertnek, valamint egy pompás színfoltot, amely évről évre visszatér.
Mikor ültessük a rebarbarát
A rebarbarát késő ősszel vagy kora tavasszal lehet ültetni.
Ősszel, a nyugalmi állapot beállta után ültesd el a rebarbarakoronákat, és tavasszal már rebarbarát fog teremni!
Tavasszal a koronákat akkor ültesd el, amikor a talaj megmunkálható, és amikor a gyökerek még nyugalmi állapotban vannak, és még a növekedés megkezdése előtt (vagy amikor a növények még csak most kezdenek levelezni). Ha van hőmérőd, a talajhőmérsékletnek legalább 50 fokosnak kell lennie.
"Egyéves rebarbarakoronákat" kell ültetni, amelyeket a kertészeti faiskolában talál, vagy megrendelhetsz az interneten. A rebarbara magról is termeszthető, de ez nem ajánlott. Több évbe telik, mire a rebarbarapalánták elég érettek lesznek ahhoz, hogy jó termést hozzanak.
Az ültetési hely kiválasztása és előkészítése
A rebarbara teljes napsütésben fejlődik a legjobban, de a részleges árnyékot is elviseli.
Válassz olyan helyet, amelynek a talaja jó vízelvezetésű és termékeny. A jó vízelvezetés elengedhetetlen, mivel a rebarbara rothad, ha túl nedves marad.
Keverj a talajba komposztot, rothasztott trágyát vagy bármi mást, ami sok szerves anyagot tartalmaz. A rebarbara növények nagy táplálékigényűek, és szükségük van erre a szerves anyagra.
A talaj pH-értéke nem kritikus, bár a rebarbara enyhén savas vagy semleges (6,0-7,0) tartományban fejlődik a legjobban.
A rebarbara nagyra nő! Akár 2-3 láb magasra és szélesre is megnőhet. Ügyeljen arra, hogy olyan helyet válasszon, ahol nem lesz zsúfolt.
A rebarbara ott fejlődik a legjobban, ahol az átlaghőmérséklet télen 4 °C (40 ºF), nyáron pedig 24 °C (75 ºF) alatt van.
Ültetés előtt távolíts el minden évelő gyomnövényt az ültetési helyen.
Hogyan kell ültetni a rebarbarát
Áss nagy, perselykosárnyi méretű lyukakat.
A rebarbarapalántákat egymástól kb. 2-4 láb távolságra ültesse, a sorok között pedig 3-4 láb távolságra.
A koronákat úgy ültesd el, hogy a szemek körülbelül 2 hüvelykkel a talajfelszín alatt legyenek, a rügyek pedig felfelé nézzenek.
Ültetéskor jól öntözd meg.
Hogyan kell rebarbarát termeszteni?
Mulcsozzd bőségesen egy vastag szalmaréteggel a nedvesség megtartása és a gyomok visszaszorítása érdekében.
Öntözd jól és következetesen a növényt. A rebarbarának elegendő nedvességre van szüksége, különösen a forró, száraz nyári napokon.
Távolítsd el a magszárakat, amint megjelennek, mivel azok csak energiát vonnak el a növénytől, amelyet egyébként a szárak vagy a gyökerek előállítására lehetne fordítani.
Minden tavasszal, amikor a talaj olvad, vagy éppen csak felolvadt, szórj ki egy kis műtrágyát (10-10-10). Nézze meg a helyi fagyok időpontját.
A túlzsúfoltság gyakori probléma a rebarbaránál, és gyenge növekedéshez vezethet. A rebarbara gyökereit 3-4 évente ássuk ki és hasítsuk fel. Kora tavasszal (vagy késő ősszel), amikor a növények nyugalmi állapotban vannak, oszd szét őket. Az osztásokon legalább egy nagy rügynek kell lennie.
Ősszel távolíts el minden növényi törmeléket. Amint a talaj megfagy, a rebarbarát a legjobb, ha 2-4 hüvelyknyi szerves mulccsal, lehetőleg jól rothasztott komposzttal takarjuk be. Azzal, hogy nitrogént juttatsz a talajba, felkészíted a rebarbarapalántákat egy jó tavaszi szezonra.
Hogyan kell betakarítani a rebarbarát
Az első vegetációs időszakban ne takaríts be egyetlen szárat sem, a második évben pedig takarékosan takarítsd be. Ez lehetővé teszi, hogy a növények megfelelően megalapozódjanak.
Általában a növény harmadik éve után a betakarítási időszak 8-10 hétig tart, és a nyár közepéig tart.
Akkor szedd le a szárakat, amikor azok 12-18 hüvelyk hosszúak és legalább 3/4 hüvelyk átmérőjűek. Ha a szárak elvékonyodnak, hagyd abba a betakarítást; ez azt jelenti, hogy a növény táplálékkészletei fogytán vannak.
Fogd meg a szár tövét, és óvatos csavarással húzd el a növénytől. Ha ez nem sikerül, akkor egy éles késsel vágd le a szárat a tövénél. A betegségek terjedésének megelőzése érdekében vágás előtt mindenképpen fertőtlenítsd a kést. A leveleket dobd ki.
Mindig hagy meg legalább 2 szárat növényenként, hogy biztosítsd a folyamatos termést. Akár 20 évig is bőséges termése lehet anélkül, hogy a rebarbarapalántákat le kellene cserélni.
Egykor úgy vélték, hogy a nyári hőmérséklet emelkedésével az egész rebarbaranövény mérgezővé válik. Ez nem igaz, bár a nyáron betakarított szárak általában keményebb szerkezetűek, mint a tavasszal szedett szárak. Mindazonáltal nyár közepe után a legjobb, ha a szárakat a növényen hagyjuk, hogy azok energiát gyűjtsenek a következő évi növekedéshez.