, 2021/7/30
A francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) által készített tanulmány szerint 2050-re Európa teljes lakosságát importált élelmiszerek nélkül is el lehetne látni.
A tanulmány, amely a múltat vizsgálja a jövő megváltoztatása érdekében, megállapította, hogy a környezeti tényezők és a szintetikus műtrágyák fokozott használata a 2. világháború óta azt eredményezte, hogy Európa továbbra is mezőgazdasági termékeket importál.
Az állati eredetű termékeket, például a húst, a tejtermékeket és a halat, a növényi termékeket és az élelmiszereket mind Európán kívülről importálják, hogy tápláljanak bennünket és feltöltsék a polcainkat. 2020-ban a jelentések szerint a növényi termékek 47%-át Európán kívülről hozták be.
Hogyan kell megváltoztatni az élelmiszerrendszerünket?
A CNRS tudósai szerint egy háromlépcsős folyamat segítségével "egy organikus, fenntartható, a biológiai sokféleséget tiszteletben tartó agrár-élelmiszeripari rendszerrel" rendelkezhetnénk. 2050-re ez azt jelenthetné, hogy önállóan termeljük meg saját élelmiszereinket.
Az első lépés az étrend megváltoztatását jelenti, beleértve az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentését. 1961 és 2013 között Európa lakossága 428 millióról 540 millióra nőtt00289-X). Ez a növekedés kihatott a régió általános fehérjefogyasztására, amely 35 százalékról 55 százalékra nőtt.
Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden egyes ember fehérjefogyasztása körülbelül 80 százalékkal nőtt. Az állati termékek fogyasztásának korlátozásával kisebb lenne az állattenyésztésre nehezedő nyomás, és ennek következtében kisebb lenne az import iránti igény.
A fenntartható gazdálkodási módszerek segítenek a gazdáknak tisztességes jövedelemhez jutni.
Megállapodás nélkül zárulnak a tárgyalások az EU mezőgazdaságának reformjáról. A második lépés az "ipari mezőgazdaságtól" való megszabadulást jelentené, teret teremtve a vetésforgó diverzifikálására a már rendelkezésre álló talaj és föld felhasználásával, ami várhatóan a szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák használatának csökkentését is jelentené, így a termelt és a légkörbe kerülő nitrogén mennyisége is csökkenne.
Az utolsó lépés a növénytermesztés és az állattenyésztés összekapcsolása, amelyek a jelenlegi iparban soha nem találkoznak igazán. A tudósok azt remélik, hogy az állatok és a növények ilyen szoros közelsége lehetővé teszi a trágya újrahasznosítási folyamatának gördülékenyebbé válását.
Azt is mondják, hogy az emberi hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú tényező lehet abban, hogy 2050-re egy tisztább Európa jöjjön létre. Becslések szerint az emberi hulladék mintegy 70 százalékának újrahasznosítása hatalmas változást jelenthetne a tisztább, környezetbarátabb Európa megvalósításában.
Ezzel a háromlépcsős folyamattal Európa 2050-re az élelmiszerexport egyik kulcsszereplőjévé válhat.