, 2021/7/30
Az évtizedek óta tartó csökkenés után a globális éhezés ismét növekszik. 2019-ben a világ népességének 8,9 százaléka szenvedett a szélsőséges éhezés szintjétől, és ez még a COVID-19 világjárvány előtt volt. A népesség növekedése várhatóan nem segít a helyzeten. 2050-re mintegy 10 milliárd ember él majd a bolygón. Ahhoz, hogy mindenki jóllakjon, az élelmiszertermelésnek 60 százalékkal kell növekednie.
Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos számítások világszerte ellentmondásos képet mutatnak: az emberi fogyasztásra termelt élelmiszerek egyharmada elvész vagy nem fenntartható módon pazarolódik. Az EU-ban ez a szám körülbelül 20 százalék. A háztartások felelősek ennek a pazarlásnak több mint a feléért, és a probléma megoldása a mi egyéni cselekvésünkön múlik.
"Meg kell előznünk az élelmiszerpazarlást, és utána el kell gondolkodnunk a termelés növelésén" - magyarázza Andrea Segrè professzor a Bolognai Egyetemről. Az élelmiszerpazarlással kapcsolatos kutatásai segítettek azonosítani a legjobb gyakorlatokat és megérteni, hogy miért kerül annyi élelmiszer a szemétbe.
Az élelmiszerpazarlás több mint etikai kérdés - a tudomány szerint mélyreható hatással van a gazdaságra és az éghajlatváltozásra is. "Meg kell tanítanunk, hogy az élelmiszer érték, és hatással van a környezetre és az egészségünkre" - mondja.
Hogyan csökkenthető az élelmiszerpazarlás?
A bevásárlólista elkészítésétől a címkék megértéséig: az élelmiszerekkel kapcsolatos oktatás kulcsfontosságú. Segrè professzor számára az élelmiszerekkel kapcsolatos oktatás az első megoldás, amely az emberek bevonásához szükséges.
"Az innovációnak az oktatásban éppúgy meg kell jelennie, mint a technológiában" - mondja. Úgy véli, a diákoknak meg kell tanulniuk, hogy az élelmiszer befektetés, mind a bolygó, mind az egészségünk szempontjából. "Ez innováció lenne", bár elismeri, hogy "ennek normálisnak kellene lennie".
Ha megtanítanák a diákoknak, hogyan készítsenek bevásárlólistát, vagy hogyan táplálkozzanak egészségesen, az olyan gyakorlatok, amelyek segíthetnének abban, hogy csak a szükségeset vásárolják meg.
"Ne hagyd, hogy a bevásárlókocsi vezessen. Vezessétek, és csak azt vegyétek meg, amire szükségetek van" - magyarázza. Ennek illusztrálására leírja, hogy a szupermarketek ajánlatai hogyan ösztönzik a túlzott fogyasztást. Konkrétan azt a példát hozza fel, amikor két joghurtot veszünk, és a harmadikat ingyen kapjuk.
Az ilyen vonzó ajánlatok a fogyasztókat arra késztetik, hogy meggondolatlanul döntsenek a költekezésről.
Ha a harmadik joghurt lejár és kidobásra kerül, az emberek nem érezhetik magukat kevésbé bűnösnek, mert nem fizettek érte. Az élelmiszerpazarlás a pénztárcára is hatással van. Olaszországban évente háztartásonként körülbelül 250 eurót tesz ki. Az EU-ban az élelmiszerpazarlással kapcsolatos költségeket 2016-ban mintegy 143 milliárd euróra becsülték.
Segrè professzor hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy megtanuljuk értelmezni a termékek címkéit. Például a lejárati dátumokat és a "fogyaszthatósági idő" és a "fogyaszthatósági idő" közötti különbséget. "Fontos, hogy megtanítsunk a diákoknak néhány szabályt, például a címkék olvasását, és azt, hogy ha azt látják, hogy "fogyaszthatósági idő", akkor egy nap után megehetik a terméket, és nem lesz semmi bajuk".
Azt is ajánlja, hogy támogassák a fenntartható vállalkozásokat és termelőket. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogyan kerüljék el a zöldmosást, és hogyan derítsék ki, hogy egy termék valóban fenntartható-e. A "zöld", "öko" vagy "természetes" címkével ellátott termékek nem garantálják a fenntartható gyakorlatokat vagy az egészségügyi előnyöket.
Mitől lesz a bioélelmiszer "bio"?
Helyi kezdeményezések létrehozása a jó élelmiszerek pazarlásának elkerülése érdekében. Az élelmiszer-hulladék jobb kezelését elősegítő helyi rendszerek bevezetése alapvető fontosságú a fenntarthatóság szempontjából. A Last Minute Market egy elsődleges példa arra, hogy ez milyen sikerrel járhat. Ezt a társadalmi vállalkozást Segrè professzor hozta létre, és helyi projekteket dolgoz ki az eladatlan termékek visszanyerésére és jótékonysági szervezeteknek való szétosztására.
"Ez egy olyan projekt, amely a fenntarthatóságot és a szolidaritást ötvözi, elkerülve a hulladéktermelést" - magyarázza.
A kezdeményezés élelmiszerekkel, de más cikkekkel, például gyógyszerekkel, sőt könyvekkel is létezik. Azt is ellenőrzi, hogy a termékek megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek. "Az élelmiszerbiztonság még fontosabb a rászorulók számára". A termelők és a fogyasztók közötti közelség kulcsfontosságú a projekt fenntarthatósága szempontjából. Az élelmiszerek és a kedvezményezettek ugyanazon a területen vannak, így nincsenek szállítási, tárolási vagy hűtési költségek.
A vásárlókat arra ösztönzik, hogy felmérjék, hogy ezzel szemben a szokásos vásárlási szokásaik mennyire hívják elő az ilyen káros folyamatokat.
"Nem csak az élelmiszerek visszanyeréséről van szó" - magyarázza a professzor. "Ez egy logisztikai projekt. Hatékonyabb élelmiszerrendszerre van szükségünk. Ez más eszközökkel együtt megoldja azt a globális problémát, amit az éhezés jelent".
Új technológiák alkalmazása az élelmiszer és a természeti erőforrások megmentésére
Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem egyben az éghajlatváltozás elleni küzdelem is. Amikor élelmiszert termelünk, olyan természeti erőforrásokra van szükség, mint a talaj, a víz és az energia. Az ellátási lánc során ezek az erőforrások gyakran elvesznek. Ez hatással van a környezetre és az éghajlatváltozásra.
"A szennyezés az élelmiszerpazarlás legjelentősebb következménye" - mondja Segrè professzor. Elmagyarázza, hogy ha az élelmiszerhulladék egy ország lenne, akkor Kína és az USA után a világon a harmadik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátási forrás lenne.
Mindazonáltal az új technológiák segíthetnek a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételében és a veszteségek csökkentésében. "A technológiáknak hatékonyabban kell felhasználniuk a természeti erőforrásokat". A technológia, a mezőgazdaság barátja a jövő fenntartható gazdaságaiban.
Az EU lépéseket tesz az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében
Az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás felére csökkentése a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén az EU egyik fő célkitűzése 2030-ra, hogy teljesítse a vonatkozó fenntartható fejlődési célt. Az EU kötelezettséget vállalt arra is, hogy csökkenti az élelmiszer-veszteséget az élelmiszertermelés és az ellátási láncok mentén.
"Szerintem ez nagyon pozitív. Ha elolvassuk a Green Deal-t, az új Farm to Fork stratégiát, az irány egyértelmű" - mondja Segrè professzor.
E stratégia keretében az EU arra is törekszik, hogy javítsa az élelmezésbiztonságot, és az egészséges és fenntartható élelmiszereket minden európai számára elérhetőbbé és megfizethetőbbé tegye. Még hosszú út áll előttünk, de Segrè professzor úgy véli, hogy Európa jó úton halad. Bízik abban, hogy a kérdés most már a nemzetközi napirend részét képezi.
"Ma már nemzetközi napot is szentelünk az élelmiszer-pazarlás tudatosításának" - mondja. Az ilyen eseményeket az aktivisták sovány szimbolizmusnak minősíthetik, de Segrè nem ért egyet ezzel. Minél többen figyelnek egy problémára, annál nagyobb a lehetőség a megoldásokra.